Lantos Rezső (1950–1977)

1927-ben született Mekényesen. 1950-ben fejezte be tanulmányait a Zeneakadémián karvezetés és orgona szakon, többek között Kodály Zoltán és Bárdos Lajos tanítványaként.

1950-ben alapította meg Darázs Árpáddal együtt azt az énekkart, amelynek 1957-től lett vezető karnagya. Vezetése alatt húsz éven át a KISZ Művészegyüttes Központi Kórusa nemzetközi kórusversenyek és fesztiválok egész során szerepelt kiemelkedő sikerrel, első díjak sokaságával térve haza (Debrecen, Arezzo, Hága, Várna, Llangollen, Tolosa….)

A korszak kortárs zeneszerzői közül sokan ajánlották neki műveiket, mintegy 50 bemutató fűződik a nevéhez, ezek közül Bárdos Lajos 14 művét írta számára és énekkara számára. 

1957-től kezdve a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának karnagyaként ugyancsak jelentős sikereket ért el Európában, Észak- és Dél-Amerikában. Nevét számos hangverseny és hangfelvétel sikere tette ismertté. 1970-ben Liszt-díjjal tüntették ki. 

1977-ben bekövetkezett korai és váratlan halála fájó űrt hagyott maga után, kórusépítő munkája, közösségteremtő szellemisége, embersége azonban ma is elevenen él.